Balázs Ferenc
(1901 10.24 - 1937 05.22)
Kolozsvárt tanult, lelkész, utazó. 1923-tól tanulmányait Angliában és az USA-ban folytatta. 1930-37 között Mészkőn szolgált. Előadásokat tartott az Újságíró Klubban, a DFE-ben. Tagja volt a "Tizenegyek" nevű írócsoportnak. Írt 22 lapba. Művei: Mesék (1922); Bejártam a kerek világot (1929); Rög alatt (1936); Zöld árvíz (1936).

 
Berde Áron
( 1819 03.08 - 1892 06.25 )
Egyetemi tanár. Székelykeresztúron tanult. Jogi és bölcseleti tanulmányait Kolozsvárt végezte. Megindította a Természetbarát című lapot. 1852-ben a Hetilapnak, 1856-ban a Kolozsvári Közlöny-nek volt munkatársa. A természet tudományi irodalom terén végzett munkájáért Marczibányi-díjat kapott. Írt a Reménybe,a Mezei Naptárba.
Művei: Légtüneménytan (1847); Vegytan iskolája (1848).

 
Dr. Boros György
(1855 04.19 - 1941 01.20)
Tordátfalván született. Székelykereszturon, Kolozsvárt és Londonban tanult. 1900-tól főjegyzői tisztet töltött be. 1928-tól 1941-ig háromszor állt az egyház élén. A harvardi egyetem díszdoktorává avatta. A DFE alapítója. Tíz lapba írt. Álneve: Tordátfalvi György és Amicus volt. Művei: Emléke Ferenc József (püspök) 40 évi jubileumának (1895); Szívemet hozzád emelem (1899); Szertartások és vallási szokások az Unit. Egyh-ban (1934).

 
Brassai Sámuel
(1797 06.16 - 1897 06.24)
Tanár, polihisztor. Apja:Brassai Sámuel, anyja: Koncz Krisztina volt. Kolozsvárt tanult. Iskolai tanulmányait 1825-ben fejezte be. 1814-ben , az éhinség alatt, útépítésnél dolgozott. 1818-től 1843-ig nevelő volt. 1834-től szerkeszti a Nemzeti Társalkodót. 1837-ben a Magyar Tudós Társaság tagjául választotta.1839-től 1840-ig a kollégium igazgatója volt. Az 1848-as szabadságharcban nemzetőr, majd honvédként szolgált. A szabadságharc után 1859-ig Pesten élt, ahol átmenetileg a Katonai Akadémián tanított. 1862-től az EM őre, a koll.fü. gondnoka, a Nevelésügyi Bizottság elnöke volt. 1872-től 1883-ig a kolozsvári egyetemen tanított. Ismert munkáinak száma meghaladta a 290-et. Több tudományos társaság tagja és több kitüntetés tulajdonosa volt. Róla neveztek el egy ausztráliai repkényt.  Munkássága a tudomány 10 ágát ölelte fel.

 
Dobai István
(1899 01.22 - 1938 09.04) Lelkész.
Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. Tagja volt a "Tizenegyek" írói csoportosulásának. Szerkesztette a Dávid Ferenc Füzeteket. Írt a Cimborába és a Keresztény Magvetőbe. Műve: Messiásod (1922)

 
Erdő János, dr.
(1912-1996 07 27)
Püspök. Kolozsvárt, majd Oxfordban végezte teológiai tanulmányait. Kolozsvárt vallástanár volt. 1946-tól az Unitárius Teológiai Akadémia, majd a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának tanáraként tanított. 1959-től 1965-ig politikai fogoly volt. Szabadulása után a vallás és egyháztörténet tanára. 1972-től főjegyző, 1994-től püspök volt. Írt hazai és angol folyóiratokba. Szerkesztette a Keresztény Magvetőt. Tevékenyen részt vett az Unitárius világszövetség munkájában. 

 
Fanghné Gyújtó Izabella
(1840-1914)
Pénzügyi főtanácsos. A budapesti egyházközség jegyzője, presbitere. 1924-ben a Magyar Unitárius Egyház igazgató-tanácsának tagja. Foglalkozott a kolozsvári unitárius gimnázium olvasóegyletének történetével.

 
Ferencz József
(1835 08.09 - 1928 02.19)
Püspök. Kolozsvárt tanult. 1855-ben szentelték fel. 1857-től Göttingában és Berlinben tanult. Előbb kolozsvári lelkészi és tanári munkakört töltött be. 1876-ban püspökké választották. 1905- től főrendházi tag.Szerkeszti a Keresztény Magvetőt. Fordít angolból. Írt egyházi beszédeket, életrajzokat, tanulmányokat, szakmunkákat és tankönyveket. Számuk meghaladja a 230-at. Művei: Káté; Hittan; Kis tükör; stb.

 
Gál Kelemen
(1896 12.27 - 1945 02.10)
Tanár, igazgató, szakíró. Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult A Magvető főmunkatársa. Írt több tudományos lapban. 
Művei: A kolozsvári Unitárius Kollégium története.(1935)
Kilyéni Ferencz József története.

 
Gellérd Imre
(1920 01 03-1980 01 03)
Szül: Székelybertalanfalván. Lelkész. Apja: Gellérd Ferenc, gazdálkodó, anyja: Sándor Júlianna volt. Székelyudvarhelyen tanult. 1939-ben érettségizett. 1944-től Székelykeresztúron segéd lelkész és gimnáziumi tanár volt. Tanári diplomát 1946-ban szerzett.1947-ben nősült. Felesége: Kovács Judit volt. Sinfalván, majd Homoródszentmártonban végzett lelkészi szolgálatot. 1956-ban teológia magister fokozatot nyert. 1959-ben 5 évi börtönbüntetésre itélik. Életének önkezével vetett véget. Kiváló gyakorlati érzékkel megáldott lelkész volt. Írt a Keresztény Magvetőbe és az Unitárius Naptárba.

 
Gyallay Papp Domokos 
(1880 08.04 - 1970 04.11)
Tanár, író. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi, s Petőfi, a Kisfaludy-Társaságnak, az EIT-nek és az UIT-nak.
Szerkeszti a Magyar Nép c. lapot. Irodalmi hagyatékát az egyház őrzi. Írt az Aranyos vidékbe, a Csángó Naptárba, az Ellenzékbe, az Erdélyi Lapokba, a Pásztortűzbe, és a Székelységbe.
Művei: Dávid Ferenc (1912);Ősi rögön (1921);Vaskenyéren (1927);
Erdélyi legendák (1968);

 
Iszlai Márton
(1849 11.02 - 1914 05.)
Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult 1988-tól Kolozsvárt tanított. 1907-től az Erdélyrészi Dalszövetség karnagya. Az 1951-ben megjelent egyházi énekeskönyvben 14 énekkel szerepel. Írt a Család és Iskolába, a Keletbe, a Magyar Polgárba, az Erdélyi Hiradóba, a Kolozsvárba, és az Ellenzékbe.
Művei: Egyházi Énekek gyüjteménye./1896/

 
Jakab Elek
(1820 02 13-1897 07 23)
Szentgericén született. Levéltáros történet író. Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. 1841-től 1848-ig a nagyszebeni kincstárnál dolgozott. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben Marosszék királybírája, 1848-ban Kossuth-huszár, a Honvéd c. újság haditudósítója volt. A szabadságharc után Szentgericére internálják. 1855-től gr.Mikó Imre titkáraként az Erdélyi Gazdasági Egylet első füzetét, az Erdélyi Naptár és az Erdélyi Történeti Adatok 1-3. k-ét és az Erdélyi Hiradót szerkeszti.Részt vett a Nemzeti Színház alapításában. Felesége: Mike Róza volt. 1861-től a Gubernium Levéltárában, 1875-től az Országos Levéltárban dolgozott. 1874-ben bejárta Európa nevezetesebb városait. Alapító tagja volt a bp.-i egyházközségnek. 1871-ben az egyházat Londonban képviselte. A MTA és a román Astra Irodalmi Társaságnak volt tagja. 118 munkája ismert. Művei: Udvarhely m. monográfia ; Kolozsvár története (1870); Szabadságharcunk történetéhez (1880); Dávid Ferenc emléke (1878). 

 
Kovács János
(1846 08.08 - 1905 01.27)
Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult.1870 - 1872 között Zürichben és Manchesterben folytatott bölcseleti és teológiai tanulmányokat. 1892-től az EKT tanügyi jegyzői tisztét törötte be.

 
Kozma Gyula
(1853-1910)
Alsósiménfalván született, Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. 1875-ben polgári, 1877-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1877-től 1884-ig Budapesten a II ker. polgári iskolában tanított. 1887-től tagja az Országos Közoktatási Tanácsnak. Két évig szerkeszti a Polgári Iskola c. lapot. A budapesti Egyházközség presbitere, a DFE alelnöke volt. Írt értekezéseket, ismeretterjesztő cikkeket és tankönyv-bírálatokat. 

 
Kökösi Orbók Mór
(1853 04.24-1930 05.09)
Kövenden született, tanár, tankönyvíró. Tordán és Kolozsvárt tanult. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Elnöke volt az Erdélyi Társaságnak, a Bölcsészhallgatókat Segélyező Egyesületnek, 48 tankönyve került kiadásra. Írt a Pedagógiai Zsebnaptárba és a Pedagódiai Plutarchba.

 
László Gyula
(1910 03.14 - 1998 06.17)
Régész, egyetemi tanár. 1933-ban szerzett tanári oklevelet. 1940-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1944-től a kolozsvári egyetemen tanított. 1950-től az MTA Régészeti, majd Épészettörténeti Főbizottságának tagja. 1969-től tanszékvezető egyetemi tanár. Írt EM-be, a Pásztortűzbe, a Hitelbe, a Falvak Népébe, és az Unitárius Életbe. Munkáinak száma elérte a 300-at

 
Murányi Farkas Sándor
(1836 02.21 - 1907 12.28)
1948-től Kolozsvárt, 1849-től 1854-ig Tordán tanult.Írt hazafias és vallásos verseket. Könyvtárát a kolozsvári egyházközségre hagyta. Híve volt a Népkönyvtár mozgalomnak. Írt a VU-ba (1857); a Nép Újságba (1860); a Hölgfutárba (1861); a Pesti Hirlapba (1877); a Reménybe (1871); és az Unitárius Közlönybe. Művei: Kenderesi Gábor szomorú esete (1887); A szegény özvegyasszony fiai  (1898);

 
Nagy Lajos
(1828 07.06 - 1910 05.19)
Tanár, lelkész. Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. A szabadságharcban Mátyás-huszár, majd a 87. zászlóalj honvédje volt.1857-ben Kolozsvárt tanított. 1863-tól egyházi főjegyző volt. Népmeséket gyüjtött. Írt az Unitárius Közlönybe, a növendékek Lapjába. a Korunkba, az Ifjú Erdélybe, a Kolozsvári Közlönybe és a Csemegékbe. Művei: Versek(1901); Jelentés Mátyás király szobráról (1902).

 
Nyíredy Géza
(1861 04.20 - 1914 06.17)
Tanár. Brassóban, Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. 1886-ban szerzett tanári oklevelet. 1889-ben doktorált. 189-től a Kolozsvári Kollégium tanára volt. Írt a Gyógyszerészeti Hetilapba a Kolozsvári Képes Naptárba, a Keresztény Magvetőbe, az Unitárius Közlönybe.

 
Osváth Béla
( 1926 06.04 - 1965 08.21)
Tanár a Nemzeti Szíház fődramaturgja. Hódmezővásárhelyen tanult. 1945-47 - ig az ottani színház igazgatója volt.Írt az Új  Szántásba, a Tiszatájba, a Viharsarokba, a Délmagyarországba, a Vásárhelyi Szóba, a Csongrád megyei Hirlapba, a Valóságba, a Kortársba és az Élet és Irodalomba. Művei: Szigligeti (1955); Népszínmű útkeresése (1965).
 

 
Perczel Ferencné Kozma Flóra
(1864 -uo. 1925 12.31)
Írónő. 1880-ban ment férjhez Perczel Ferenchez.Budapesten megszervezte az Unitárius Nők Szövetségét. Művei: Felolvasások és közlemények a modern vallásbölcsészet és szociológia terén; Protestantizmus és unitarizmus.

 
Rédiger Géza
(1845 11.25 - 1905 06.07)
Lelkész, költő.Tordán és Kolozsvárt tanult.1869-71 között  Székelykeresztúron tanított. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és az EMKE-nek. Felolvasott a DFE-ben. Írt legendákat, vallásos verseket és énekeket. Írt a Reménybe, a Keresztény Magvetőbe, az Unitárius Szószékbe, és az Unitárius Közlönybe. Művei: Dalnok iskolájs (1871); versek (1901); 

 
Régeni Áron
(1887 11.05 - 1936 u)
Tanító. Székelykereszturon tanult. 1916-tól Árkoson, majd Kolozsvárt tanított. Énekgyüjteményt állított össze és színdarabokat is írt iskolai használatra. Írt az Unitárius Egyházba, a Keresztény Magvetőbe, és az Unitárius Közlönybe. Művei: Unitárius egyházi énekek gyüjteménye (1913).

 
Sánta Ferenc
(1927 09.04 - )
Író. Brassóban, Kolozsvárt és Debrecenben tanult. Dolgozott bányákban és különböző üzemekben. 1951- óta Budapesten él. 1958-tól a MTA Irodalomtörténeti Intézetének Eötvös Könyvtárában dolgozik. Novellái egyéni hangvételűek, népballadai hangulatúak.  A kortárs irodalom kiemelkedő alakja. Munkái 23 nyelven jelentek meg. Írt a Kortársba és az Új Írásba. Munkái: Farkasok a küszöbön. (Elbeszélések). 1961., Húsz óra. (Regény). 1964., Az ötödik pecsét. (Regény)., Téli virágzás. (Novellák).,1956.

 
Simén Domokos
(1836 07.30 - 1878 09.09)
Tanár, teológus. Székelykereszturon és Kolozsvárt tanult.1860-ban tett papi vizsgát. 
1860-62-között Londonban képezet magát.  Székelykereszturon majd Kolozsvárt teológiát tanított. Művei: A szentháromság eredetének és kifejlődésének története (1872); Az evangéliumi csodák (1875).

 
Tiboldi István
(1793 - uo. 1880)
Székelykereszturon és Kolozsvárt tanult. Teológiát is végzett. 1819-től Szentgericén, 1844-től Székelyszentmiklóson tanított. Írt verseket, epigrammákat. =Versei Zrínyi, Gyönygyösi és Kisfaludy Sándor hatását tükrözték. Művei: Bacchus utazása Szengericén.

 
Tóth István
(1892 05.29 - 1964 05)
Tanár, festőművész. Budapesten a Rajztanári Intézetben tanult. 1919-től Kolozsvárt, a Tanárképző Intézetben, a Mrianumban, majd a kollégiumban tanított. Munkáival több kiállításon vett részt. Tagja volt az UIT-nak. Írt a Pásztortűzbe. Művei: A m. díszítés alapformái.

 
Varga Béla
(1886 10.23 - 1942 04.10)
Püspök, egyetemi tanár. 1904-ben a kolozsvári egyetemen tanári diplomát és doktorátust szerzett. 1910-ben Németországban és Angliában folytatta tanulmányait.1912-től a kollégium tanára volt. 1938-ban püspökké választották. Munkásságát az MTA tagsággal és Corvin koszorúval ismerte el. Logikai, pedegógiai, lélektani és vallási tárgyú tanulmányai jelentek meg. Írt a Böhm Károly Albumba , a Pásztortűzbe, az Unitárius Közlönybe, az Unitárius Főgimnázium Értesítő-jébe . Művei: A lelkiismeret (1908); Hit és vallás.

Forrás: Kelemen Miklós "Unitárius kislexikon" c. műve











Az oldalt szerkeszti: Tóth Péter, Tóth Anita